Ady Endre: A hatalmas Tél A hatalmas Tél Törvénye van a Nyárnak S nincs törvénye a Télnek: Nyáron némák a faluk, Télen pedig kótyagosak, Összevissza beszélnek. Fázón átüzengetnek, Jéggel, hóval borítva: »Hé, szomszéd, most mondja meg, Szeretem a más titkait, Van-e valami titka?« És szólnak, üzengetnek A kis faluk így télen. Szeretik egymást nagyon S hófedeles házaikat Ki-kitárják kevélyen. És mindent elárulnak A hó alatt a falvak: A kis falusi erőt, A sok mihaszna életet S a nagy téli hatalmat. S ha jön a Nyár, szégyenli, Hogy megbotlott, megcsetlett: Nyáron néma a falu, Titoktartó s az emberek Dolgoznak és szeretnek. Dolgoznak és szeretnek, Némán, izzadva, félve És százszor szent titkaik, Melyeket megszentelt a Nyár, Bedobálják a Télbe.